A Bakáts téren először 1822-ben épült katolikus templom, melyet már elkészültekor is ideiglenesnek szántak. Az épület az 1838. évi árvíz során súlyosan megrongálódott, s végül 1865-ben életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. 1866-ban Pest város közgyűlése 50 ezer forintot ajánlott meg egy új, most már állandó templom építésére. Még ebben az évben háromtagú templomépítő bizottság alakult, mely tervpályázatot hirdetett a templom építésére és adománygyűjtő munkába fogott. Az építés védnökéül Erzsébet királynét kérték fel, aki a felkérést elfogadta. Két pályázat érkezet a bizottság felhívására: Ybl Miklós román, míg Steindl Imre gótikus stílusú templomot álmodott a térre. A bizottság végül Ybl terve mellett döntött, az alapozó munka pedig 1867-ben megkezdődhetett. Az első kapavágásokat Rottenbiller Lipót főpolgármester ejtette, majd az ünnepélyes alkalmon jelen levő egybegyűltek mindegyike kiemelhetett egy darabka földet.
Az építkezés alatt a régi templomot szerszámraktárnak használták. 1872 és 1874 között a munka pénzhiány miatt szünetelt, de a főváros, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium segítségével sikerült megoldani a felmerülő gondokat. Az elkészült templomot végül 1879. április 24-én, Ferenc József és Erzsébet királyné házasságának 25. évfordulóján szentelték fel. Az esemény külön érdekessége volt, hogy a bécsi fogadalmi templom felszentelésével egy napon történt az ünnepélyes ceremónia.
A templom belső díszítése, mely 1877-ben kezdődött, a kor legkiválóbb festőművészei, szobrászai, iparművészei és iparosai – Lotz Károly, Than Mór, Fessler Leó, Strobl Alajos, Ferenczi Béni, Stornó Ferenc, Jungfer Gyula, Szász Gyula, Scholz Róbert, Thék András, Schlick Ignác – közreműködésével folyt. A mára már műemlékké nyilvánított, eklektikus neoromán stílusú, bazilika elrendezésű, háromhajós, kereszthajóval, szabályos nyolcszögű szentéllyel ellátott épület a főváros egyik legharmonikusabb templomának számít.
