Marcus Goldson a kilencvenes évek elején érkezett Budapestre és azóta is itt él és alkot. A hétköznapi élet szenvedélyes megfigyelője: részletgazdag, karakteres figurákkal benépesített akvarelljei Budapest mindennapjait örökítik meg. Sajátos nézőpontjának köszönhetően a város ismerős arcai is új megvilágításba kerülnek.
Az eredeti akvarellek mellett a képek művészeti nyomatok formájában is bemutatásra kerülnek.
A kiállítás 2026. szeptember 25-ig látogatható.
Ingyenes!
BAKÁTS FESZT 2026
HELYTÖRTÉNETI SÉTA | BARANGOLÁS A KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROSBAN
Találkozó a Boráros téri aluljáróban, a Borárus-szobor kompozíciónál.
A sétán a Boráros tér - Mester utca - Soroksári út - Haller utca által határolt területtel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Ipartörténet és zene, színháztörténet és sport, kávéházak és tejivók, felújított épületek és modern házak mind témái lesznek a túrának.
BOLONDULJUNK MEG INKÁBB EGYÜTT!
(cseh-szlovák dokumentumfilm, rendező: Miro Remo, 2025)
Franta és Ondra ikertestvérek, és mindent megosztanak egymással. Bár külsőre egyformák, vágyaik igencsak különbözőek – Franta a szabadságot keresi, Ondrának viszont a változatlanság nyújt biztonságot. Vajon túl tudja segíteni e konfliktuson őket a köztük meglévő erős kötelék?
Helyszín:
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
1092 Budapest, Erkel utca 15.
A részvétel díjtalan!
BAKÁTS FESZT 2026
HELYTÖRTÉNETI SÉTA | A PÁL UTCAI FIÚK NYOMÁBAN
Találkozó a Múzeumkertben, az Arany János-szobornál.
Molnár Ferenc regénye egyike a legismertebb hazai műveknek. Magyar nyelven több mint 80 alkalommal adták ki, számtalan nyelvre lefordították, és Albániától Mexikóig, Japántól Norvégiáig szinte minden nagyobb európai, ázsiai és amerikai országban olvasható Boka, Nemecsek és a többi fiú története. A séta során a regény főbb ferencvárosi helyszíneit járhatják be az érdeklődők, és megismerkedhetnek a séta okostelefonra ingyenesen letölthető változatával is.
CALIU. MI MÁST TEHETNÉK?
(román dokumentumfilm, 2025, rendező Simona Constantin)
A világszerte ismert cigányzenész, Caliu nehezen fogadja el, hogy korábbi sikereinek vége, és új utakra kell lépnie. Nem könnyű újra kitalálnia, hogy mit kezdhetne magával, ám a zene a sok bizonytalanság ellenére is biztos pont marad az életében.
Helyszín:
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
1092 Budapest, Erkel utca 15.
A részvétel díjtalan!
FERENCVÁROS ÉVSZÁZADAI
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
Állandó kiállításunk végigkalauzolja a Látogatókat Ferencváros történetének legjelentősebb állomásain. Hét tabló, megannyi érdekes kép, tárgyak és szobrok mutatják be a városrész alakulását az 1400-as évektől egészen a XX. század történelméig.
A személyes találkozásig barangolja be virtuálisan a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítását!
Az online séták a 9Tv és gyűjteményünk közös rovataként évek óta szolgáltatnak érdekes információkat ferencvárosi életutakról, épületekről, történelmi eseményekről.
Honlapunkon a következő okostelefonos séták állnak rendelkezésre:
- József Attila Ferencvárosban
- Ferencváros a Forradalomban
- Belső Ferencváros épített öröksége
- A Pál utcai fiúk nyomában
Ugyan a helytörténeti emlékanyagok, ismeretek gyűjtésének, és terjesztésének természetesen Budapest azon városrészeiben, melyek Nagy-Budapest 1950. évi kialakítása előtt önálló közigazgatással, és ami ennél is fontosabb, önálló identitással rendelkeztek jelentős hagyományai voltak, a nevét 1792. december 4-én I. Ferenc király után elnyerő Ferencváros történetének, múltjának megismeréséhez, a még fellelhető írásos és tárgyi emlékanyagok gyűjtéséhez és feldolgozásához már az 1950-es évek második felében hozzákezdtek a kerületben. A helyi tanács művelődési osztályának munkatársai Xantus Zoltán és Kóbor István vezetésével indították meg a gyűjtő és kutatómunkát, s ennek eredményeképpen már 1959-ben napvilágot is látott az első, Ferencváros múltját bemutató helytörténeti kiadvány (A Ferencváros története – szerk. Xantus Zoltán), melyet 1970-ben újabb követett, a Ferencvárosi szél. Ez utóbbi elsősorban a kerületben élő művészek, írók, költők alkotásai, versei, tárcái, novellái segítségével próbálta meg visszaidézni a századforduló ferencvárosi utcáinak, kiskocsmáinak hangulatát, az itt élők mindennapjait.
A kerületben folyó helytörténeti kutatómunka révén sikerült még két nagyobb szabású munkát megjelentetni 1973-ban Ferencvárosi képek, illetve 1992-ben Ferencvárosi évszázadok címmel, s 1973-ban egy időszaki helytörténeti kiállítás is megnyílt. A kutatást, gyűjtést, feldolgozást azonban nagymértékben megnehezítette, hogy nem sikerült biztosítani külön intézményes kereteket e helytörténeti munka szakszerű folytatásához, az e munkával foglalkozók állandó raktározási gondokkal küszködtek, a begyűjtött emlékanyagot 3-4 évente átköltöztették, hol a kerületi tanács raktárába, hol egy helyi óvoda használaton kívüli helyiségébe került, végül egy lakóház pincéjében kötött ki. Ezt a nehéz helyzetet oldotta meg végül 1997-ben a Ferencvárosi Önkormányzat, amikor a Pipa u. 4. sz. alatti társasház egyik lakását megvásárolta, és átalakíttatta oly módon, hogy az alkalmassá vált mind az addig begyűjtött emlékanyag raktározására, mind kiállítások rendezésére.
A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény 1998 novemberében nyerte el működési engedélyét, s kezdhette meg a szakmai munkát, a fővárosi közkönyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban folytatandó kutatást, a gyűjteményi anyag újrafeldolgozását és kutathatóvá tételét, valamint mint azt a mai napig is fő céljának véli, szorosabb kapcsolatot alakított ki a kerületi általános- és középiskolákkal. A Gyűjtemény jelenleg egy nagyjából 13 ezer fényképet magába foglaló fotótárat, egy több mint ezerötszáz kötetet tartalmazó könyvtári, 5000 darabos kisnyomtatványi és plakátrészleget kezel, ezt a gyűjteményi anyagot egészíti ki az a mintegy 300 tárgy - elsősorban múlt századi és századfordulós használati eszközök - melyet az elmúlt évtizedek során sikerült begyűjteni.
2002 óta folyik a Gyűjtemény és a Ferencvárosi Helytörténeti Kör, majd 2005 óta Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület által közösen megszervezett Ferencvárosi Séták című helytörténeti vetélkedő-sorozat, melynek során a kerületi általános iskolák felső tagozatosai számára háromfordulós, a középiskolások számára pedig egyfordulós versenyt rendeznek. A vetélkedőket kiegészíti az a helytörténeti foglalkozás-sorozat, melyben heti rendszerességgel múzeumlátogatásokon, helytörténeti kutatómunkában és egyéb múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődő általános iskolások. A rendezvények közül minden évben kiemelkedőnek bizonyul a Költészet Napja alkalmából meghirdetett versillusztrációs pályázat, melyen nagyjából ezer alsó-és felső tagozatos iskolás, valamint középiskolás vesz részt.
2006 őszén a Gyűjtemény a Ráday utca 18. számú épületben kapott új, állandó otthont, s ezzel új távlatok is nyíltak, hiszen az új kiállítóterek létrehozatalával egyszerre akár három kiállítás is működtethető, a raktárhelyiségek és irodák pedig biztosítják a gyűjtés és feldolgozás követelményét. A gyűjtemény legfőbb célja, hogy változó, és főképpen fejlődő kerületünket folyamatosan dokumentálja, hogy az elkövetkező évtizedek ferencvárosi polgárai minél színesebb és részletesebb képet kapjanak és alkothassanak városrészük rég- és közelmúltjáról.
Gyűjteményvezető: Gönczi Ambrus
Tudományos kutató: Winkelmayer Zoltán
Kommunikációs asszisztens: Simon Tímea
Elérhetőség
Cím: 1092 Budapest, Ráday utca 18. (bejárat az Erkel utca 15. felől) Tel: +36 (1) 218-7420 E-mail: info@ferencvaroskalauz.hu
Nyitva tartás:
Keddtől - péntekig 10-18 óra között
Szombaton: 10-14 óra között
Vasárnap és hétfőn zárva
