2026. NOVEMBER 11., SZERDA 16.30
„A szabadság tanúi” – a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény videóinterjúi a forradalmat átélt civilekkel, korabeli filmhíradórészletek felhasználásával.
2026. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK 17.30
Vendég:
Előd Nóra tanár, fordító, drámapedagógus, író, 1956-ban debreceni egyetemi hallgató, Angyal István és Csongovai Per Olaf, a Tűzoltó utcai felkelők két vezetőjének közeli barátja.
2026. NOVEMBER 20., PÉNTEK 17.30
Vendég:
Eörsi László történész, az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatója, az 1956-os Intézet Alapítvány munkatársa.
2026. DECEMBER 1., KEDD 17.30
Vendég :
Eörsi László történész aki Angyal Istvánról, a Tűzoltó utcai felkelők mártírhalált halt vezetőjéről tart előadást korabeli filmhíradó-részletek bejátszásával.
A Történelmi Animációs Egyesület legújabb animációs dokumentumfilmje. Történelmi hitelességű, oktatási célokra is alkalmas izgalmas alkotás Buda és Pest múltjáról.
Játékidő: 41 perc
Korhatár: Gyerek 6+
Kategória: Sorozat
Műfaj: 3D-animációs film
Ország: Magyarország
Gyártási év: 2025
Producer: Baltavári
Szeretettel várunk minden érdeklődőt pénteken 17.00 órától.
A Történelmi Animációs Egyesület 3D animációs dokumentumfilmjei. Történelmi hitelességű, oktatási célokra is alkalmas izgalmas alkotások a magyarok nagy csatáiról. Igényes 3D animáció, élvezetes narráció, eredeti filmzene és kidolgozott hangeffektek jellemzik az alkotásokat. A válogatás tartalma: Mohácsi vész (1526), Mogyoródi csata (1074), Nándorfehérvári diadal (1456), Szigetvár ostroma (1566).
Info: nem 3D vetítés, csak az animáció 3D-s. Nem szükséges a megtekintéséhez 3D-s szemüveg.
Játékidő: 74 perc
Korhatár: Gyerek 12+
Kategória: Sorozat
Műfaj: 3D-animációs film
Ország: Magyarország
Gyártási év: 2022
Producer: Baltavári
Szeretettel várunk minden érdeklődőt szombaton 11.00 órától.
A TÖRTÉNELEM ÁRNYÉKAI (NEMZETKÖZI RÖVIDFILM-VÁLOGATÁS)
cseh, magyar, horvát, román rövidfilmek | 69 perc | 2025
Filmrendezők: Vladimir Kressl, Judit Elek, Krsto Papić, Slavomir Popovici
Ez a négy, az 1960-as és az 1970-es években készült rövidfilm betekintést nyújt a régió közelmúltjába, és segít megértenünk a minket összekötő közös kulturális örökséget.
E műveket nemcsak az kapcsolja össze, hogy a régió közösen megélt múltjával foglalkoznak, hanem az is, hogy mindegyikük jó alkalmat kínál az örökség – az előző generációk által hátrahagyott anyagi vagy szellemi hagyaték – kérdésköréről szóló beszélgetésekre.
Azok a valóságok, amelyeknek lenyomatát a programunkban bemutatott filmek adják, ma már globális kulturális emlékezetünk integráns részei. Éppannyira igaz ez a holokauszt által okozott mély traumára, mint a keleti blokk vagy akár a vasfüggöny gyakran sablonos bemutatására (hiszen a valóságban a szocialista országok világa jóval sokszínűbb volt, mint amennyire a külső szemlélőnek tűnhet, a határ átjárhatósága pedig országról országra változott). Bár közös múltunk visszhangjait olykor még ma is ki lehet hallani, az idő előrehaladtával a kapcsolódási pontok száma egyre gyérül.
LÁTHATATLAN KÖTELEK
magyar dokumentumfilm, 98 perc, 2023
Rendező: Varga Ágota
Egy látó fiú vak szülei mellett nő fel, és már gyermekként „a szemükké” válik. Ahogy felnő, a szeretetből fakadó kötelesség egyre súlyosabb teher lesz: miközben szüleit segíti, saját szabadsága és jövője kerül veszélybe.
A 19 éves Fecó lát, míg szülei vakok. Tizenkilenc éven át, a fiú születésétől követhetjük a család különös, megrendítő életét. A történet a vak szülők gyermekvállalása körüli dilemmákkal indul, ahol végül a vállalt nehézségeken való felülemelkedés diadalmaskodik, és megszületik Fecó, “Szemünk fénye” (2004). A kisfiú nyiladozó értelme és a szülei vakságával együtt járó új és új élethelyzetek számos meglepetést tartogatnak. A nehézségeket megoldani képes bájos gyermeki attitűdjével és koraérett, kortársaitól merőben eltérő felnőttes gondolataival Fecó lesz „Szülei szeme” (2015). Ahogy azonban telnek az évek, a nem hétköznapi családi kötelék miatt, azaz, hogy nélküle nincs élet, a nagykamasz korba ért fiúnak nagy árat kell fizetnie: már nem az a tét, hogy tudja-e támogatni szüleit. Az érzékeny, lelki gondokkal és elfojtott indulatokkal teli Fecó saját önálló élete forog kockán…
A HETVENÉVES ’56 – FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC FERENCVÁROSBAN RENDEZVÉNYSOROZAT
KERETÉBEN
Kiállításunk az 1956-os forradalom és szabadságharc Ferencvárosban zajlott eseményeit mutatja be. Budapesten Józsefváros mellett a kerületben élők és dolgozók vettek részt legtöbben a harci cselekményekben. Tablók, installációk és interjúk segítségével emlékezünk meg a felkelés vezetőiről, a háttérben zajló eseményekről és következményekről, melyek Magyarország sorsát nagyban befolyásolták a XX. században.
A kiállítás 2027. március 1-ig látogatható.
Helyszín: Erkel utca 15.
FERENCVÁROS ÉVSZÁZADAI
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
Állandó kiállításunk végigkalauzolja a Látogatókat Ferencváros történetének legjelentősebb állomásain. Hét tabló, megannyi érdekes kép, tárgyak és szobrok mutatják be a városrész alakulását az 1400-as évektől egészen a XX. század történelméig.
A személyes találkozásig barangolja be virtuálisan a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítását!
Az online séták a 9Tv és gyűjteményünk közös rovataként évek óta szolgáltatnak érdekes információkat ferencvárosi életutakról, épületekről, történelmi eseményekről.
Honlapunkon a következő okostelefonos séták állnak rendelkezésre:
- József Attila Ferencvárosban
- Ferencváros a Forradalomban
- Belső Ferencváros épített öröksége
- A Pál utcai fiúk nyomában
Ugyan a helytörténeti emlékanyagok, ismeretek gyűjtésének, és terjesztésének természetesen Budapest azon városrészeiben, melyek Nagy-Budapest 1950. évi kialakítása előtt önálló közigazgatással, és ami ennél is fontosabb, önálló identitással rendelkeztek jelentős hagyományai voltak, a nevét 1792. december 4-én I. Ferenc király után elnyerő Ferencváros történetének, múltjának megismeréséhez, a még fellelhető írásos és tárgyi emlékanyagok gyűjtéséhez és feldolgozásához már az 1950-es évek második felében hozzákezdtek a kerületben. A helyi tanács művelődési osztályának munkatársai Xantus Zoltán és Kóbor István vezetésével indították meg a gyűjtő és kutatómunkát, s ennek eredményeképpen már 1959-ben napvilágot is látott az első, Ferencváros múltját bemutató helytörténeti kiadvány (A Ferencváros története – szerk. Xantus Zoltán), melyet 1970-ben újabb követett, a Ferencvárosi szél. Ez utóbbi elsősorban a kerületben élő művészek, írók, költők alkotásai, versei, tárcái, novellái segítségével próbálta meg visszaidézni a századforduló ferencvárosi utcáinak, kiskocsmáinak hangulatát, az itt élők mindennapjait.
A kerületben folyó helytörténeti kutatómunka révén sikerült még két nagyobb szabású munkát megjelentetni 1973-ban Ferencvárosi képek, illetve 1992-ben Ferencvárosi évszázadok címmel, s 1973-ban egy időszaki helytörténeti kiállítás is megnyílt. A kutatást, gyűjtést, feldolgozást azonban nagymértékben megnehezítette, hogy nem sikerült biztosítani külön intézményes kereteket e helytörténeti munka szakszerű folytatásához, az e munkával foglalkozók állandó raktározási gondokkal küszködtek, a begyűjtött emlékanyagot 3-4 évente átköltöztették, hol a kerületi tanács raktárába, hol egy helyi óvoda használaton kívüli helyiségébe került, végül egy lakóház pincéjében kötött ki. Ezt a nehéz helyzetet oldotta meg végül 1997-ben a Ferencvárosi Önkormányzat, amikor a Pipa u. 4. sz. alatti társasház egyik lakását megvásárolta, és átalakíttatta oly módon, hogy az alkalmassá vált mind az addig begyűjtött emlékanyag raktározására, mind kiállítások rendezésére.
A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény 1998 novemberében nyerte el működési engedélyét, s kezdhette meg a szakmai munkát, a fővárosi közkönyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban folytatandó kutatást, a gyűjteményi anyag újrafeldolgozását és kutathatóvá tételét, valamint mint azt a mai napig is fő céljának véli, szorosabb kapcsolatot alakított ki a kerületi általános- és középiskolákkal. A Gyűjtemény jelenleg egy nagyjából 13 ezer fényképet magába foglaló fotótárat, egy több mint ezerötszáz kötetet tartalmazó könyvtári, 5000 darabos kisnyomtatványi és plakátrészleget kezel, ezt a gyűjteményi anyagot egészíti ki az a mintegy 300 tárgy - elsősorban múlt századi és századfordulós használati eszközök - melyet az elmúlt évtizedek során sikerült begyűjteni.
2002 óta folyik a Gyűjtemény és a Ferencvárosi Helytörténeti Kör, majd 2005 óta Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület által közösen megszervezett Ferencvárosi Séták című helytörténeti vetélkedő-sorozat, melynek során a kerületi általános iskolák felső tagozatosai számára háromfordulós, a középiskolások számára pedig egyfordulós versenyt rendeznek. A vetélkedőket kiegészíti az a helytörténeti foglalkozás-sorozat, melyben heti rendszerességgel múzeumlátogatásokon, helytörténeti kutatómunkában és egyéb múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődő általános iskolások. A rendezvények közül minden évben kiemelkedőnek bizonyul a Költészet Napja alkalmából meghirdetett versillusztrációs pályázat, melyen nagyjából ezer alsó-és felső tagozatos iskolás, valamint középiskolás vesz részt.
2006 őszén a Gyűjtemény a Ráday utca 18. számú épületben kapott új, állandó otthont, s ezzel új távlatok is nyíltak, hiszen az új kiállítóterek létrehozatalával egyszerre akár három kiállítás is működtethető, a raktárhelyiségek és irodák pedig biztosítják a gyűjtés és feldolgozás követelményét. A gyűjtemény legfőbb célja, hogy változó, és főképpen fejlődő kerületünket folyamatosan dokumentálja, hogy az elkövetkező évtizedek ferencvárosi polgárai minél színesebb és részletesebb képet kapjanak és alkothassanak városrészük rég- és közelmúltjáról.
Gyűjteményvezető: Gönczi Ambrus
Tudományos kutató: Winkelmayer Zoltán
Kommunikációs asszisztens: Simon Tímea
Elérhetőség
Cím: 1092 Budapest, Ráday utca 18. (bejárat az Erkel utca 15. felől) Tel: +36 (1) 218-7420 E-mail: info@ferencvaroskalauz.hu
Nyitva tartás:
Keddtől - péntekig 10-18 óra között
Szombaton: 10-14 óra között
Vasárnap és hétfőn zárva
